2015. április 15., szerda

5. rész Késő esti gonosz

A telefon hívás után szótlanul mentünk tovább.Nem tudom ki hívhatta Erwin-t, de nem is akarom. Úgy néz ki nem akarja, hogy tudjam. Persze jogos is. Mi közöm lenne nekem hozzá? Bár egy kicsit aggaszt az arca amit akkor vágott amikor beszélt vele. Bár gondolom az apjához meg az üzletéhez van köze. Biztos nehéz lehet neki, hogy őt is belerángatják az ilyenekbe.
-Desiree?-zavart meg a merengésemben.
-Igen?-kérdeztem mosolyogva.
-Valami baj van?
-Nem semmi csak gondolkoztam.
-Értem. Hol is tartottunk az előbb?
-Ott, hogy milyen régóta lakok itt. Én úgy emlékszem, hogy mindig is itt éltem, de a szüleim nem voltak hajlandók elárulni, hogy hány évesen kerültem az árvaházba.
-Ez miért érdekel?
-Csak azért, mert kíváncsi vagyok, hogy rögtön születésem után raktak az árvaházba vagy egy kicsivel később.
-És ez befolyásolna téged?
-Nem hiszem. Csak érdekel...Nézd itthon is vagyunk.-mutattam az utcánkra.
-Igen.Nos akkor majd hétfőn találkozunk.Szia!
-Szia!
Furcsa érzés fogott el amikor beléptem a házba.Úgy volt, hogy anya fönt lesz. Nem hibáztatom. Biztos fáradt volt és lefeküdt. Apa, pedig még nem ért haza. Az a furcsa érzés amikor úgy érzed, hogy figyelnek. Bárhova mentem nem múlt el. Még a spájzban sem, pedig ott nem volt ablak. Azt tartottam jónak, hogy hamar lefürdök és elmegyek aludni.De amint kiléptem az ajtóból elkezdett csörögni a telefon. És nem az enyém hanem a házé. Lesiettem a nappaliba és fölvettem.
-Halló,tessék?
-Szia! De aranyos hangod van! Biztos te vagy Desiree, igaz?-szólalt meg egy férfi.
-Ki maga?!
-Ejnye! Miért vagy ilyen dühös?
-Talán, mert egy idegen ember hívott fel hajnali háromkor!
-Jaj bocsánat, de csak ilyenkor tudok úgy beszélni veled, hogy nem hallgatnak le.
-Mi? Hogy érti ezt?
-Ó? Hát nem tudod? Vagy még nem mondták el? Ez érdekes.-mondta egy furcsa kacagással.
-Miről beszél?!
-Ez vicces lesz! Figyelj Desiree, mond meg a pasidnak, hogy nem sokára meg látogatom a várost. Ha lehet addig ő és a védenckéje maradjon a városban, oké? Megmondanád a kedvemért?
-Maga nagyon nagy tévedésben van! Nekem nincs pasim.
-Akkor Viktornak. Ahogy neked jobban tetszik. Mond meg neki, oké? Persze csak akkor, ha megbízol benne.
-Miért ne bíznák?
-Azért, mert ő tudja, hogy miről beszéltem, de nem mondja el neked!-mondta gúnyosan.
-Mi az amit nem tudok?!
-(A vonal megszakadt)
-Nem értem az egészet.
-Kicsim? Te vagy lent?
-Igen anya én!
-Mikor értél haza?
-Olyan húsz perce. Nem keltettelek fel, mert gondoltam fáradt voltál és azért aludtál el.
-Menj minél előbb aludni, oké? Én megyek vissza fekszem.
-Rendben!
Még is mi folyik itt? Ki volt ez? És mégis miről beszélt? Azt mondta, hogy Erwin tudja, de nem fogja elmondani. Szóval ő tud rólam valamit, amit én nem és nem mondja el. Miért nem? Nem értem az egészet! A férfi azt mondta, hogy adjam át az üzenetét Erwin-nek, de csak akkor, ha megbízom benne. Lehet, hogy ha elmondom akkor nem fogom előbb megtudni a titkot. Viszont, ha nem mondom el lehet, hogy gondot okozok. Megpróbálok feltételesen rákérdezni. Jobb, ha megyek aludni. A végén még apával is találkozok.
* Erwin szemszöge *
Amint beléptem a házba felkeltettem Adam-ot és Jerald-ot.
-Nem vagyunk kíváncsiak a koncertre!-mondta álmosan Jerald.
-Nyugi!Biztosaaan van valami jó oka.-szólalt meg Adam.
-Bocsi srácok, de ma nem fogtok többet aludni. Azonnal öltözzetek a "munka ruhátokba".
-Mi történt Viktor?
-Astor.
-Megtalált minket?
-Nem csak minket, de őt is! Hazafelé jöttünk amikor felhívott. De majd mindent elmondok keresés közben.Fel öltöztetek már?
Adam és Jerald:

-Igen főnők!-szólaltak meg egyszerre.
-Nagyszerű! Keressük meg Astor-t!

2015. március 2., hétfő

4.rész Éjszaka

Egy koncert.Azt hiszem mindenki tudja mit jelent ez.Szórakozás,buli,haverok,de legfőképp a zene. Az a zene amit az ott megjelenő emberek szeretnek.A zene amire táncolnak,énekelnek.A zene amiről beszélnek.Ezen az estén is volt egy koncert.Méghozzá egy elég emlékezetes.
-Na! Desi!-nyivákolt Trixi-Mond már meg hova megyünk!
-Nem!Meglepetés.
-Akkor legalább utalj rá.-szólalt meg Veca.
-Nyugi.Ígérem tetszeni fog.-mondta Erwin.
-Ja vagy úgy!Ti ezt már rég kiterveltétek!-vádaskodott Trix.
-Csak a héten.-nevettem.
Végre jött a biztonsági őr és elengedett minket a színpad mögé.A lányok elcsendesedtek.Gondolom már sejtik,hogy hova is megyünk pontosan.Egy sötétbarna ajtó előtt álltunk meg.A felirat rajta ez volt:

Fellépők!
Csak előadóknak,menedzsereknek és engedélyezett személyeknek!
Bárki másnak a belépés TILOS!
A lányok már meg se pisszentek.A szemük pedig csillogott.Gondolom izgulnak.Bár nem is csodálom.Én is izgulnék,ha a találkozhatnék a bálványommal.Igaz az még nincsen.Az ajtó elkezdett kinyílni.A lányok majd be estek az ajtón annyira néztek befele.Én és Erwin elég jót kuncogtunk. Amikor beléptünk egy kellemes kék színű szoba fogadott.Már átöltöztek.Gondolom így kényelmesebb nekik.A fiúk a kanapén ültek és söröztek. Jessica az asztalnál ült.Mögötte egy nagyon szép festmény a nappali égboltról. Holly Pedig a falnál állt és almát evett.Ők meg lepődtek,de a fiúk nem. 
-Erwin!Azt nem mondtad,hogy ilyen gyönyörű lányok jönnek majd veled.-szólalt meg Thomas.
-Bocs,hogy nem szóltunk lányok.Kiment a fejünkből.De azért Erwin-re még emlékeztek?- kérdezte Zero.
-Ismerős név-mondta nevetve Jessica.
-Nekem nem rémlik.-szólalt meg halkan Holly.
-És talán úgy,hogy Viktor?-kérdezte kuncogva a másik lány.
-Ó,hogy az az Erwin!De rég volt!-mondta mosolyogva barátnője.
-És kik az ifjú hölgyek?-kérdezte az énekes.
-Ő itt Desiree.-mutatott rám Erwin-A barna Veronica és a kicsi pedig Trixi.
-Nem is vagyok kicsi.-dörmögött Trix.
-Persze.Ha visszafelé nézzük akkor te állsz a tornasor elején.-szólaltam meg.
-Na látod.-mondta büszkén a barátnőm.-...Várj csak!Te kis...
Mindenki felnevetett.Jól szórakoztunk. Trix és Veca a fiúkkal beszélgetett.Én a lányokkal és Erwinnel. Olyan hajnali kettő körül hívott anya,hogy ideje haza menni,mert reggel beszélni akar velem.
-Ti még maradhattok.Én haza tudok menni egyedül is.
-Biztos?-kérdezte barna hajú barátném.
-Igen.
-Én azért veled megyek.-szólalt meg a szembe szomszédom.
-Ugyan!Nyugodtan maradj bulizni.
-Nincs semmi baj.Úgyis ott lakok tőletek egy köpésre.Oké?
-Rendben.-egyeztem bele.Igaz egy kicsit örültem is,hogy kettesben mehetek vele haza.Bár egy taxinak örültem volna,mert idefele is azzal jöttünk.Jó az út sétálva háromnegyedóra,de azért este már elég fáradt vagyok az ilyen túrákhoz.
-Jó kis este volt,nem?
-De,és a lányok is nagyon örültek.Annyira,hogy majdnem elfelejtettek haza szólni.-nevettem.
-Igen.Mondjuk elég vicces volt amikor csak habogtak,de értelmes szó nem jött ki a szájukon.
-Hé!Te is ilyen lettél volna,ha egy híres ember előtt állsz aki tetszik neked.
-Nincs ilyen ember.Nem jönnek be a hírességek.
-Dettó.
-...És mond csak,hol laktatok ez előtt?
-A fővárosban.Mondjuk jobban tetszik ez a város.Igaz ez is nagy,de mégis nyugodtabb.Meg persze itt találkozhattam veled.
-K...Kö...Köszi.-habogtam.Biztos,hogy elpirultam.
-És te?Születésedtől itt laksz?
-Igen.Amióta az eszemet tudom.És-
Csörgött Erwin telefonja.
-Vedd csak fel.
-Köszi!
***
Erwin szemszöge:
-Haló,tessék?
-Ni csak,ni csak!Mit kereshet itt a védelmezők híres családjának az örököse?-mondta gúnyosan egy ismeretlen hang.
-Ki van ott?-próbáltam halkan mondani,hogy Desiree ne figyeljen ide.
-Egy kicsit gondolkoznom kellett,de aztán rájöttem.A lány.Megtaláltad igaz?Aki ott áll melletted.Ő az igaz?-gúnyosan kacagott a vonal végén.
-Astor te rohadék!Mégis,hogy találtál meg?-oldalra pillantottam. Desiree hál istennek a csillagokat figyelte.
-Meg kell hagyni sokáig tartott.Ne izgulj még nem viszem el.Majd csak később.
-Mi!?Hogy érted ezt?-mondtam most már kicsit hangosabban. Desiree ide is pillantott,de utána tovább nézte az eget.Az a szemét pedig lerakta a telefont.Mostantól jobban oda kell figyelnem. Desiree-re és a környezetemre is.
-Mehetünk?-léptem mellé.
-Persze...Ki hívott?
-(Sóhaj)Nem érdekes.Hagyjuk oké?
-Oké!-mosolygott rám aranyosan.Nem tudom,hogy mégis hogyan fogom szét rombolni a világát. Nem hiszem,hogy képes leszek rá.Viszont,ha nem készítem fel...akkor...csúnya dolgok fognak történni.Amint haza érek,beszélek Adammel. Astor megtalált minket és biztos vagyok benne,hogy keresztbe fog nekünk tenni.
Meg kell találnunk a probléma forrását és gyökerestől kiirtani!
Fiúk:
Jessica:
Holly:

2015. február 3., kedd

3.rész Koncert

Elég szokványosan kezdődött a napom.Felkelés,öltözés,indulás.A suliban is csak az egyik szünet volt érdekes.
-Nem mondod?!-kérdezte Trixi Veronikától.
-De,de.Apa ismereteinek hála sikerült megszereznem a koncertre a jegyeket.Méghozzá a VIP jegyeket.Viszont eggyel több van.Kinek adjuk?
-Nem hiszem,hogy a srácok közül valakit is érdekelne.-mondta Georg majd elkezdte szürcsölni a dobozos gyümölcs levét.
-Én se ismerek olyanokat akik szeretik ezt az együttest.-mondta Trix.
-Megkérdezhetnénk Erwint?-szólaltam meg halkan.Nagyot néztek a többiek.Georg majdnem megfulladt-Mi az?
-Csak nem össze barátkoztál a gazdag fiúkával?-karolta át a nyakamat Trixi.
-Végül is tegnap együtt voltatok.Randiztatok?-Kérdezte Veca.
-Mi?Honnan veszitek ezt?
-Pletyka.-vágta rá mindkét barátnőm.
-Ez abszurd!Csak körbe vezettem a városba.Ennyi!
-Óóó,ez kár.
-Mégis miért?
-Mert,ha van egy gazdag pasid akkor sok helyre el tud vinni,sok ajándékot kapsz.
-Tényleg furcsa a felfogásod Trixi.Ha valakibe szerelmes vagyok az nem azért van mert gazdag. Hanem azért,mert tetszik a bensője.Engem nem érdekel a pénz.
-Nos akkor Erwin?-szólalt meg Veca.
-Mi van velem?-kérdezte az éppen osztályból kilépő Erwin.Mögötte a két haverja.
-Csak azon gondolkoztunk,hogy nincs-e kedved eljönni egy koncertre.Black Angel (Nem létezik.Ha igen akkor ráhibáztam.) lép fel.Ez egy rock együttes.Öt jegy van,de mi csak négyen vagyunk és nem tudunk senkit sem aki kedveli ezt az együttest.
-Ismerem néhány számukat.Nem rosszak.-mondta.
-Akkor eljössz velünk?-kérdeztem.
-Persze.
-Remek akkor szombaton este hétkor találkozunk az ABC előtt.
Ezek után unalmasan ültem végig a sulit.Haza együtt mentem Erwinnel ugyan is kiderült,hogy szembe lakunk egymással.
-Mond csak Erwin neked van testvéred?
-Igen,van egy húgom.Akkor kezdi a középsulit amikor én végzek.
-Á,akkor utánad ő ellenőrzi a sulit.
-Mit tehetnék.Ez az üzlet.
***
Erwin szemszöge
Most lenne alkalmam,hogy kiderítsem ő-e az akit keresek.
-És te?Van testvéred?
-Nem én egyke vagyok.Vagyis én úgy tudom,hogy az vagyok.
-Ezt,hogy érted?
-A szüleim örökbe fogadtak.12 éves koromban már gyanítottam,de csak 13 éves voltam amikor elmondták.
-És nem vagy szomorú?
-Miért lennék az?Nem a sajátjuk vagyok mégis úgy neveltek és nevelnek mintha az lennék.
-Értem.És nem is vagy kíváncsi az igazi szüleidre?
-Eddig még nem kerestek.Ha kíváncsiak rám akkor majd adok nekik egy esélyt.-mondta olyan hangsúllyal,hogy érezni lehetett,nem akar róla többet beszélni.
Ennyi infó már csak elég lesz Adamnek,hogy több időt szánjunk Desiree-re.Ugyan akkor engem is érdekel,hogy milyen is ő.
-A koncertre visszatérve,mióta kedveled az együttest?
-Olyan két éve.Trixi mutatta.Még akkor mutatta amikor csak kezdők voltak.Magyar együttes,de angolul énekelnek.Mivel angolos vagyok ezért értem a szöveget.Igazán megfognak a dalaik.De más műfajt is szeretek.Na és te honnan ismered?
-Még ismeretem őket akkor is mikor a zenekart tervezték.Szomszédok voltunk így sokat hallottam zenélni őket.Még mindig tarjuk a kapcsolatot.-mondtam szokványosan.Desiree viszont úgy nézett rám mintha valami nagyon jó dolog történt-Mi a baj?
-Te ismered őket?Mond csak,odatudnál vezetni minket majd hozzájuk?
-Persze.Mi az,csak nem te is ilyen fanatikus rajongó vagy?-mondtam nevetve.
-Mi,dehogy!Csak Trix és Veca.Biztos nagyon örülnének,ha sikerülne beszélniük velük.Mond csak ez megoldható?
-Persze!
Desiree és Erwin:

***
Desiree szemszöge
A hét gyorsan eltelt.Úgy érzem Erwinnel egyre közelebb kerülünk egymáshoz.Bár még csak ott tartunk,hogy együtt megyünk haza,de legalább azt a kis időt is együtt töltjük.Ugyanakkor furán is viselkedik.Arról kérdezősködik,hogy hol és mikor születtem.A mostoha szüleim nem-e tudják,hogy hogy hívták az igazi szüleimet.Nem értem.Miért érdeklik ezek őt?De most nem érünk rá,hogy ezen töprengjünk.Várnak már rám a barátaim.Ugyan is megint késésben vagyok.Öt perc alatt oda értem.
-Bocsi!De valamin elgondolkoztam.-mentegetőztem.
-Jó oké.De akkor induljunk is!-kiáltott fel Trixi és indult el.
A koncertet végig a színpad előtt,egy elkülönített részen nézhettük.Innen lehetett a legjobban látni a koncertet.Erwinnek mondtam,hogy még ne mondja el a "kis meglepetésünket" nekik.Csodálatosan játszottak.Látszott rajtuk,hogy élvezik az egészet.
A banda egyik fele:
A dobost Jessicának hívják a zongoristát Zeronak.Jessica 18 éves míg Zero 20.Ő érte rajong Veronika.Ahogy látom próbáltak fekete-piros ruhákban öltözni,hogy passzoljanak egymáshoz.
A csapat másik fele:
A lányt Holly-nak hívják,a srácot Thomasnak.Holly 19.Thomas 22.Ő Trixinek tetszik.Állítólag Holly egy nagyon félénk lány.Pedig ő szokta énekelni a "durvább" részeket.Furcsa.
Azt hiszem itt az ideje bejelenteni a meglepetést.













2015. január 24., szombat

2.rész Egy nap vele

***
Távoli szemszög
A lány állt és várt az iskola előtt.Göndör vörös hajával a még meleg őszi szellő játszadozott.De a lány most nem figyelt az arcát kellemesen simogató szélre.Várt valakit.Az a valaki pedig késett.A lány dühösen és unottan várt a srácra.Ó,pedig,ha tudná!Ha tudná,hogy az a fiú miért akar vele találkozni.Ha tudná akkor már rég elment volna.....az országból.
***
Desiree szemszöge:
Nem hiszem el!Az értékes időmet arra szánom,hogy megmutassam neki a várost.Legalább akkor szólt volna,hogy késik.Már vagy fél órája itt várok.Addig haza mehettem volna és le vehettem volna ezt az átkozott ünneplőt.Desiree te túl vaj szívű vagy.
-(Sóhaj)Vagy csak idióta.
-Ki idióta?-kérdezte Erwin.
-Mégis hol voltál?Szólhattál volna,hogy késel!
-Miről beszélsz?Jerald-nak szóltam,hogy késni fogok ezért szóljon neked.
-Nekem aztán nem szólt.-dörmögtem.
-Az a kis....Már megint lusta volt.
-Mindegy induljunk.-mondtam majd elkezdtem sétálni.A sulitól a parkhoz indultunk.Nincs közel,de messze se. Az a város középpontja.Körül veszik különböző boltok,szórakozó helyek.A pláza is csak egy utcányira van tőle.A rendőrség,a kórház meg ilyenek is csak két-három utcányira van.Az ABC is ott van a közelébe.
-Mond csak Erwin mi a teljes neved?-szólaltam meg.
-Miért?
-Mert amikor Adam utánad szólt akkor Viktornak szólított.
-A teljes nevem Viktor Erwin Lewis.Hivatalos helyeken Viktornak szólítanak,mert apámnak is ez a neve.A srácoknak is így kellett előtte hívniuk ezért erre jobban áll a nyelvük,de én jobban szeretem az Erwint.
-Hogy-hogy?
-Mindenki csak az apámhoz hasonlít.Legalább ebben az egy dologban hadd különbözzek tőle.
-Oké.Nos Erwin mindent megmutattam.Mi lenne,ha vennénk valami kaját és leülnék arra a padra.
-Én állom oké?-mondta mosolyogva.Elég aranyos,ha mosolyog.Jesszus!Mire gondolok?!Csak körbe vezettem. Ennyi.
-Rendben én addig leülök.-habogtam zavartan.Istenem még csak most ismertem meg,de már rögtön máson jár az eszem.Előbb meg kéne ismernem nem pedig rögtön beleszeretni.
-Tessék.-nyújtotta nekem a virslivel töltött bucit.(Hot dog)
-Köszönöm.
Ezután csak csendben majszoltunk.Evés után se beszéltünk.Felhúztam a lábam a padra és belehajtottam a fejem.A karommal pedig átkaroltam a lábam.
-Rosszul vagy?
-Nem csak így kényelmesebb.
És újra csönd.Felnéztem.Még csak most vettem észre milyen magas.Lehet,hogy már két méter.Én csak 160 centi vagyok.És ahogy látom a testét is jól tartja.Nem az túl gyúrt állat,de nem is egy pálcika.Még a dögös  szinten lévő izomzat.A szeme akár egy csillagos égbolt.Gyönyörű sötét kék.Barna haját a szél fújdogálta. Bár kicsit furcsállom,hogy ilyen komor fejet vág.Persze,egy gazdag ember fiának nem illik vigyorogni,mint a tejbe tök,de attól itt még lehetne mosolygósabb.
***
Erwin szemszöge:
Vajon,hogy mondjam meg neki?Egyszerűen nézzek a szemébe és mondjam,hogy vámpír?Csak eddig el volt zárva, mert egy gonosz emberekből álló csoport megakarta szerezni.Az szüleid zárták el és most ők küldtek,hogy találjalak meg és védjelek mert rájöttek arra,hogy hogy nézel ki és a kereszt nevedre.Ja meg persze át kell változtatnom téged és megtanítani az erőd használatára.Vagy elöbb harapjam meg és aztán beszéljek.Na persze,akkor még jobban megutálna.Vagy álmában harapjam meg?Nem az kegyetlen lenne.Hiszen akkor nem tudnék mellette lenni míg átváltozik.Hogy csináljam.Sóhajtottam egyet,de az a tervezettnél hangosabbra sikerült.
-Mi a baj?-kérdezte Desiree.
-Semmi.Csak kíváncsiságból,ha hirtelen különleges erőre tennél szert mit csinálnál?
-Tessék?
-Mármint elutasítanád vagy elfogadnál?
-Hát attól függ.Ha csak úgy hirtelen jön akkor megtanulnám kezelni.Esetleg valami jóra használnám azt.
-Értem.-mondtam.Megkönnyebbültem.
-De,ha valaki miatt kapom ezt az erőt akkor megkeresném és ezt az erőt használva megbüntetném.Miért?
-Cs...Csak úgy.-válaszóltam ijedten.Kihagyom,hogy én azzal erővel szembe kerüljek.
-Bár igazság szerint nem tudom,hogy hogy kezelném.Talán örülnék neki,hogy ilyen képességem van,de ugyanakkor félnék.Szeretem ezt a nyugis életemet.Meg persze szörnyekkel se akarnék harcolni.Vagy mi van ha rájönnek és elvisznek,hogy kísérletezhessenek rajtam.-mondta hirtelen izgatottan.Túlságosan bele élte magát. Vagy csak túl sok fantasztikus filmet nézett.Akaratlanul is nevetni kezdtem.
-Mi az?-kérdezte zavarodottan.Teljesen elpirult.Nagyon aranyos.
-Csak az,hogy mennyire betudod élni magad ilyen képzelgésbe.
-B..B..Bocsi.
-Nem baj.Legalább nem vagy átlagos.És az már biztos,hogy nagy a fantáziád.Amúgy mi lenne,ha számot cserélnénk.Szívesen mennék még veled valahova.
-P..Persze.-mondta majd gyorsan elkezdte keresni a telefonját.
Elég sokáig beszélgettünk még.Haza érve megkerestem Adam-ot és Jerald-ot.
-Mi az?Miért hívattál?-kérdezte Adam.
-Szerintetek,hogy mondjam meg Desiree-nek,hogy ő a következő Szent vér birtokosa.
-Hé,ha jól tudom még nem biztos,hogy ő az.
-Tudom,tudom,de ha mégis ő az akkor,hogy közöljem neki.
-Egyszerűen.Mond a szemébe.
-De ez kegyetlen.Csak úgy megváltoztatni az életét.
-És mi lenne,ha elérnéd,hogy jobban megkedveljen.Akkor nem lenne annyira kegyetlen.-mondta unottan Jerald. Adam-mal mindketten rá néztünk.Lehet,hogy lusta,de néha tud okosat mondani.
-Szerintem ez egy remek ötlet.-szólaltam meg.
-Hé,várj egy kicsit.Előbb szerezz valami okot,hogy rá szánjuk az időnket.Ne feledd,hogy nem csak mi keressük a vér örökösét.
-Persze előbb szerzek valami bizonyítékot amivel van esély arra,hogy ő a Hercegnő.
-Rendben.Mi addig követjük a szekta mozgását Jerald-dal.
Erwin:

2015. január 20., kedd

1.rész Gazdag srác

-Desiree!....Desiree!Ébresztő!Iskola.
-Ne gyere megint ezzel.Tegnap is ezt mondtad és mégis hátra volt a szünet fele!
-Az a bizonyos tegnap két hónapja volt.De,ha nem hiszed el nézd meg te!
Lassan kinyitottam a szemem.Mintha a mennyország előtt állnék,annyira sok volt a fény.Eltapogattam a telefonomig,hogy megnézzem a dátumot.
-2016.09.01.A francba!
-Én mondtam.Öltözz fel.De ünneplőbe!Tudod ma van az évnyitó.
-Rendben anya!Apa hol van?
-Korábban kellett bemennie.Valami fontos dolog.
-Értem.
-Amúgy nem beszéltetek meg valami találkozó helyet a lányokkal?
-De.Az ABC előtt találkozunk.Úgy.....
-Mi a baj kicsim?
-Úgy öt perccel ez előtt.Késésben vagyok!
Gyorsan felkapkodtam a ruhámat,megfésülködtem,elraktam az ebédemet és indultam is.Messziről megpillantottam a barátaimat.
Desiree:
(A két állatról majd csak később mesélek)

-Sziasztok!Nem tudtam,hogy te is jössz Georg.Úgy tudtam nincs kedved jönni az első nap.
-Elráncigáltak.Ugyanakkor eggyel több napom lesz amit majd ellóghatok.
-Georg neked olyan fura felfogásod van.-szólalt meg Trixi.
-Na ezt pont tőled nem akarom hallani!
-Ezt meg hogy értsem?
-Srácok.Mi mind barátok vagyunk.Nem szép dolog veszekedni.-szakította meg a veszekedést Veronica.
-Egy újabb év igaz?-szólaltam meg.
-Képzeljétek.Állítólag valami gazdag pali kezdte el támogatni a sulit.És az örökös is ide fog járni.
-Ezt honnan tudod Trix?-érdeklődtem.
-Apámnak mesélte az igazgató nő.Ugye bár jóba vannak.
-És hányadikos lesz?Melyik osztályba fog járni?
-Hát állítólag csak a tizenkettediket fogja itt elvégezni.Miért Veca?
-Már mondtam,hogy ne hívj így.Elég ha csak a szüleim használják ezt az idióta becenevet.-dörmögött.
-De,ha egyszer olyan hosszú a neved.
-Szóval ide jön egy évet,hogy megtudják jó ötlet volt-e ez a "befektetés".
-Ezt,hogy érted Desi?-kérdezte Georg.
-Gondolom a cég majd elvárja,hogy ha szponzorál egy rendezvény,az abból beszálló összeg jelentős része az övék legyen.
-Agyafúrt egy lány vagy igaz?-hallottam a kérdést a hátam mögött.Ismeretlen volt a hang.
-Nem.Csak logikusan gondolkozó.-válaszoltam.
-Desi ez ő!-súgta Trix.
-Ki?-súgtam vissza.
-Na szerinted ki?Róla beszéltünk egészen idáig.
-Ja,hogy ő az.-fordultam vissza a sráchoz.Végig mértem.Meg kell hagyni nem olcsó göncökbe járkál.
-Viktor.Nem véletlenül mondtuk,hogy várj meg.Hisz azt se tudod merre kell menned.-hallatszott két hang
-Nincs semmi baj.Találkoztam pár iskolatárssal.Úgy néz ki ők is oda indultak.Vagy nem?
-De.
-Nagy mázlid van ugye tudod?-szólalt meg az újonnan érkezett ismeretlen.-Igaz is hadd mutatkozzunk be.Én Adam vagyok.Ez a gazdag pali Erwin.Jerald az aki ott hátul olyan LASSAN sétál.Én és ő vagyunk ennek a felelőtlen alaknak a legjobb haverjai.Ugyanakkor a testőrei.
-Én Desiree vagyok.A kék hajú,rózsaszín szemű lány Trixi.A barna göndör Veronica.A fiú pedig Georg.
-Örvendek.Milyen szép lányok járnak ebbe az iskolába!-bókolt Adam.
-Késésben vagyunk.-szólald meg Georg.-Mi lenne ha az életetek többi részét út közben mesélnétek el.
-Nem szereted az ismeretleneket igaz?-kérdezte Jerald.Nem állt meg sétált tovább.Mi is elindultunk.Öt perc alatt oda értünk.
-Melyik osztályba mentek?
-A 12. E-be.
-Az ott van a miénk mellett.
-Nem külön vannak az évfolyamok.Mármint egy közös folyosón vagy valami ilyesmi.
-Nem.Ebben az iskolában össze vissza vannak az évfolyamok.Na gyertek.Gondolom még nem lettetek körbe vezetve.
Megmutattuk nekik a büfét,a sport csarnokot és van egy uszodánk is.Hogy hol a tanári.A D.Ö.K. terem helyét is megmutattuk.
-Valaki közületek D.Ö.K. tag?-kérdezte Adam.
-Igen én.Én vagyok a diák elnök egyben az osztályunk képviselője.Miért?
-Csak kíváncsiságból.Arra van az igazgatói iroda és a titkárság igaz?
-Igen.Gondolom ott már voltatok a beiratkozás miatt.
-Csak Adam.Ő intézi az ilyen fontos dolgokat.-mondta Erwin.Csak nem el van kényeztetve?Gazdag kölyök!
-És végül ez a ti osztályotok.Tíz perc és kezdődik az évnyitó.A csarnokban lesz.
-Köszi...öhm....hogy is hívnak?-kérdezte Erwin.
-Desiree.
-Ja igen.Köszi.
Tíz perc múlva már a csarnokban voltunk.Olyan unalmasak ezek a beszédek.
-Pszt!Desiree!Pszt.-szólított valaki halkan.
-Mi az?-súgtam vissza.
-Erwin kérdezi nincs-e kedved megmutatni neki a várost.-súgta Jerald.
-Miért nem kérdezi meg ő maga?
-Mert egy fontos dolga akadt,de suli után ráér.Akkor most mit írjak vissza neki?
-(Sóhaj)Legyen.

***
Erwin szemszöge
-Miért kellett eljönnünk?-kérdezte Adam.
-Úgy néz ki megtaláltuk azt amit kerestünk.-válaszóltam.
-Nem értem.Fejtsd ki,hogy mire gondolsz.
-Szerintem megtaláltuk a vérhercegnőt.
-Mi?!Honnan veszed?Az elözökre is azt hittük.
-Igen tudom.De benne biztos vagyok.Az illata is erről árulkodik.Ugyan akkor a szüleire is nagyon hasonlít. És az erő amit áraszt.Hihetetlen.
-És mégis ki lenne ez a személy?
-Desiree
***